Ez a blog elköltözött
A blogom 2011-es statisztikái, egyben az utolsó bejegyzésem
A minap a wordpress levélben tájékoztatott a blogom éves statisztikáiról. Na, hallámsza’ miről van szó.
A wp szerint, ha a blogom a Sydney-i Opera Ház lenne, akkor 17 alkalommal adtam volna telt-házas előadást. Ez azt jelenti, hogy 2011-ben 47.000 alkalommal látogatták meg az oldalt. 126 alkalommal írtam bejegyzést, és 241 fényképet töltöttem fel.
A legnagyobb nézettettségre január 28-án került sor, ekkor a 964 látogatóm erre a bejegyzésre volt kíváncsi. Számomra ez tanulságos, mert ez az egyedüli bejegyzés, amelyben egyetlen egy szót sem írtam…
A legtöbb hozzászólása sk-nak, Nagy Istvánnak és Demeter Szilárdnak volt. A wp felajánlja, hogy küldjek egy köszönőlevelet nekik…
Ezen a blogon ez az utolsó bejegyzésem. Elindult az arculatilag és szerkezetileg megújult, kétnyelvű kovacspeter.ro
Miért nem hazugoznak le senkit az európai politikában?
Az Európai Parlamentben van politikai kultúra. Még akkor is, ha időnként nagyon színes egyéniségek kerülnek oda. Az EP politikai berendezkedése sem olyan, mint a nemzeti parlamenteké, vagyis nem létezik a klasszikus hatalom és ellenzék megosztás/szembenállás, a kisebbség részéről nem működik a “minden rossz, amit a többség akar” elv. Minden jelentés esetén (nem törvényekről, hanem jelentésekről szavaznak) az illető helyzethez alkalmazkodó politikai egyezségek, szövetségek jönnek létre. Éppen ezért a legnagyobb ellenségek sem csapják egymás orrára az ajtót, mindig hagynak egy kiskaput, sosem sértik meg egymást annyira, hogy holnap, egy hét múlva, vagy egy fél év múlva egy másik ügyben ne köthessenek koalíciót.
Ennek jegyében az európai diplomáciai szokások csak végső esetben engedik meg, hogy negatív válaszok, szövegek kerüljenek nyilvánosságra, ezeket pedig általában nyomásgyakorlásra használják (lásd Yulia Timoshenko ügye). Vagyis, egy illedelmes válasznak nincs súlya, nem bizonyíték semmire, egyszerűen csak arról szól, hogy ki tudja mikor van szükség még egy szavazatra…
Az érthetőség kedvéért, egy képzeletbeli példával élek. Az Európai Parlamentben, sértő szöveggel, leragasztanak egy rendezvényt reklámozó plakátot. 2011. október 13-án, egyik európai parlamenti képviselő kollégáinak elküldött levélben elismeri tettét. Ebben a képzeletbeli levélben, a képzeletbeli képviselő a következőket írja: “Tiltakozni nekem is jogomban áll – éppen ezért, az én felelősségemre a mellékelt fényképen megörökített polgári engedetlenségi eszközhöz folyamodtam.” 2011. október 26-án, ugyanaz az európai parlamenti képviselő, Jerzy Buzek EP elnöknek írt képzeletbeli levelében tagadja, hogy ő a tettes. Így fogalmaz: “I would like to assure you, Mr. President, that I did not vandalise any of the posters officially placed in the European Parliament.” Ezt a képzeletbeli képviselőt az eljárásáért, illetve az egymásnak homlokegyenest ellentmondó írásos álláspontjaiért senki nem hazugozta le. De, ha akart volna indulni Európai Parlamenti alelnöki tisztségért, akkor nem támogatták volna! Viszont megvigasztalták volna egy levélben, amelyben jelzik: a “bizalom töretlen”, “a munkáját nagyra becsülik”.
Így működik az európai politika…
megjelent a Transindexen, 2011. december 21-én
Be kell valljam, az RMDSZ valóban fél!
Olvasom az EMNP tegnapi közleményében: “Megértjük, hogy az RMDSZ fél attól, hogy Tőkés László a továbbiakban EP-képviselői munkája mellett többletfeladatot vállal itthon – hiszen ők is pontosan tudják, hogy Erdély legismertebb és legnépszerűbb politikusaként az erdélyi magyarok figyelnek a szavára.”
Belátom: félünk! Nem örvendünk annak, hogy “Tőkés László a továbbiakban EP-képviselői munkája mellett többletfeladatot vállal itthon”. Beleremegünk annak a gondolatába, hogy “Erdély legismertebb és legnépszerűbb politikusaként az erdélyi magyarok figyelnek a szavára”. Tesszük mindezt, mert tudjuk: ha mindannyiunk védnöke, a pártok felett lebegő intézmény elkezd itthon dolgozni, kipukkad a lufi, és a király meztelen marad. Félünk, hogy kiderül: az 1989-ben tett cselekedet által kivívott tiszteletet és megbecsülést, Tőkés László önkezével fogja sárba tiporni.
Végezetül jöjjön egy zenés üzenet, kissé megkésve, de annál nagyobb szeretettel, “de la mine pentru tine”
Az elmúlt 10 év SZKT üléseinek legrövidebb felszólalását ejtettem meg
Hölgyeim és uraim!A politikai kommunikációnak két egyszerű szabálya van: rövid és érthető üzenetek, valamint az ismétlés. A felszólalásomat ennek jegyében írtam.Tőkés László mindent megtett azért, hogy az EP alelnöke maradjon. Tőkés Lászlónak tudtára adta a magyar, a német és a román EP delegáció, hogy ebben a törekvésében nem támogatja. Tőkés László azért nem “vállalt” egy újabb mandátumot, mert tudta, hogy alulmaradna egy szavazáson. Ezek a rövid, érthető üzenetek!És most jöjjön az ismétlés! Tőkés László mindent megtett azért, hogy az EP alelnöke maradjon. Tőkés Lászlónak tudtára adta a magyar, a német és a román EP delegáció, hogy ebben a törekvésében nem támogatja. Tőkés László azért nem “vállalt” egy újabb mandátumot, mert tudta, hogy alulmaradna egy szavazáson.
Röhej ez a hokis “botrány”
Románia 16 éven aluli gyerekeket felsorakoztató jégkorong válogatottjában három gyerek megvert egy negyediket. A három magyar volt, a negyedik román, az eset pedig december elsején, Románia nemzeti ünnepén történt. E miatt “természetesen” kirobbant egy médiacirkusz, ami odáig fajult, hogy a román állam egyik hivatalos intézménye, az Országos Diszkriminációellenes Tanács is vizsgálódik az ügyben.
Elítélem a verekedést, elítélem az etnikai konfliktusokat. De! A jégkorong egy kemény, férfias sport. Aki ezt nem bírja elmegy curlingozni, azt is jégen játsszák, korong is van benne. Sőt, több is, hogy jusson mindenkinek, ne kelljen megküzdeni érte. Nem telik el úgy hokimeccs, hogy legalább egy-két kemény összemenés meg ne történjen, egyáltalán nem ritka, amikor komoly verekedések alakulnak ki. Az alábbi filmen (a 45. másodperctől) a hagyományos amerikai-orosz barátság jeleit láthatjuk:
Még egyszer hangsúlyozom: elítélem a verekedést, elítélek minden fajta etnikai konfliktust. De! Minden sportban, és minden ifjúsági csapatban vannak úgynevezett beavató büntetések. A legfiatalabb, a leggyengébb, vagy éppen a legfrissebb csapattárs átesik egy beavatón, ami fizikai büntetéssel jár. Mindenki kibírja, aztán mindenki nagyon élvezi, amikor a “másik oldalon” állva aktívan részt vehet a procedúrában. A vizes törülközővel való verés az egyik ilyen “szertartás”.
Elítélem a verekedést, elítélem az etnikai konfliktusokat. De! Nem szeretem, amikor lerománoznak, és kiborulok, amikor ezt magyarba’ teszik. Elhiszem, hogy a három magyar gyerek sem ujjongott örömében, amikor románnak nevezték őket. Miért nem lehet megtanulni, hogy mi nem magyarul beszélő románok vagyunk, hanem román állampolgárok, és a magyar nemzet tagjainak tartjuk magunkat? Nem olyan nehéz ez!
Nem jó dolog, hogy Alfréd, István és Ákos megverte Cosmint. Nem ököllel kell megoldani egy ilyen konfliktust. Az viszont röhej, hogy bármilyen csatornára kapcsol az ember belebotlik ebbe az esetbe. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács pedig elveszti a súlyát, ha ilyesmit komolyan vesz…
Az EP alelnöki mandátum igazi története
Tőkés László 2012. január 1-től nem lesz az Európai Parlament alelnöke. A körülményekről Tőkés és én teljesen mást gondolunk. Csak az egyikünknek lehet igaza.
A konfliktus
Szerintem Tőkés László azért nem szállt versenybe az Európai Parlament alelnöki tisztségéért, mert felismerte, hogy támogatás nélkül maradt, és nem akart megbukni a szavazáson. Az ő álláspontja a következő: “nem kívánom meghosszabbítani mandátumomat, (…) és a rendelkezésemre álló minden időmet és energiámat az erdélyi magyarság otthoni szolgálatára kívánom fordítani”. Vizsgáljuk meg egy kicsit ezt a témát.
A hős
Nincs az az ember a világon, aki készakarva kellemetlen helyzetbe hozza magát. A kellemetlen helyzet egy “európai formátumú” politikus esetében azt is jelentheti, hogy belefut egy biztos választási vereségbe. Mi ilyenkor a teendő? Ki kell találni egy eladható forgatókönyvet, amelytől a legkeményebb szívű választónak is könnybe lábad a szeme. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy Eckstein-Kovács Péter is ezzel a stratégiával kreált hőst magából. A munkáltatójával, Traian Băsescuval ellentétes álláspontot képvisel(t) Verespatak ügyben, és erre “kente” a tanácsosi tisztségből való lemondását, ezért mindenki az egyenes gerincéért ünnepelte. Ugyanakkor Markó Béla a nyilvánosság előtt is elmondta: Eckstein hónapokkal a verespataki téma felpörgése előtt jelezte neki lemondási szándékát.)
Tőkés László közleménye, amelyben bejelenti, hogy mandátumát nem kívánja meghosszabbítani, teljesen rendben van (gratula a szerzőnek). A helyzetet úgy tálalja, hogy nem egy szavazás lett volna szükséges a tisztség elnyeréséhez, hanem kizárólag Tőkés László személyes döntéséről van szó. A közlemény jól hangzó kulcsszavakat emel ki (otthoni szolgálat, hazai munka), idéz Kós Károly Kiáltó szavából, amelyben négy alkalommal szerepel a dolgozni szó, felemlegeti, hogy Tőkés az EP magyar néppárti küldöttségének tiszteletbeli elnöke, és ha valaki tiszteletbeli, akkor azt tisztelni kell, beszél az EMNT-ről és az EMNP-ről. Szóval a szöveg teljesen rendben van. Azonban ismerve a valóságot, a szöveget dumának, mesének, akár üres locsogásnak kell neveznem.
A sikertelen próbálkozás
A blogom hűséges olvasói emlékeznek arra az írásomra, amelyben 2011. június 21-én beszélek először Tőkés László újabb EP alelnöki törekvéseiről. Akkor a PDL megyéket átszervező kezdeményezésének kontextusában ezt írtam: “Megszokhattuk, hogy Tőkés Lászlónak minden kérdésben határozott véleménye van. Hónapokon, éveken keresztül minden hétvégi sajtótájékoztatóján dörgedelmeket fogalmazott meg a román állami intézmények ellen, harcolt, aggódott a jogainkért, közleményeket, nyilatkozatokat adott közzé, amelyekből minden alkalommal az derült ki, Ő az autonómia kérdés egyedüli képviselője, Ő a megoldás kulcsa. Érdemes utánanézni: Tőkés László az utóbbi időben nem autonómiázik! Nem említi sem a kulturális, sem a területi autonómia kérdését, nem beszél a közösségi jogokról, ugyanakkor nem tiltakozik a nyolc mega-megye létrehozása ellen. Azt nem feltételezem, hogy feladta a nemzeti célokat, kizártnak tartom, hogy nem ismeri fel az új megyésítési elképzelés veszélyeit, azt viszont nem tartom kizártnak, hogy személyes érdekeit a közösségi érdek elé helyezi. Ígéretet kapott, hogy ha hallgat bejegyzik a pártját? Vagy esetleg egy újabb európai parlamenti alelnöki mandátum esélye lebeg a távolban? Ki ígért, és mit?” Két nappal később (tíz nap hallgatás után) Tőkés László egy halovány nyilatkozatban elmondta: „Az erdélyi magyarság nem fogja hagyni, hogy mesterséges határokkal megváltoztassák a területi-etnikai arányokat” Erre én ezt kérdeztem: “Még teszek egy próbálkozást: miért hallgat Tőkés László? Igaz-e az a hír, miszerint ha jól viselkedik, kap még egy európai parlamenti alelnöki mandátumot?” Ezzel az akciójával Tőkés László már 2011 júniusában a román delegáció támogatását próbálta megszerezni.
Minden remény szertefoszlik
A német és a magyar EP delegáció nem támogatta Tőkés László újabb mandátumszerzését. Ezt az állításomat nem tudom bebizonyítani, de teljes mértékben megbízható forrásokból származik. A Transindex utánajárt az ügynek. Először nekem írtak, részleteket, neveket kértek, és ezt a választ kapták: “A FIDESZ delegáció nem támogatja Tőkést. Ezek nem a nyilvánosság előtt hangzanak el, de betonbiztos infók.” Ezt követően írásban megkeresték a magyar és a német EP delegációt. A magyarok válasza, amely közben a facebookra is felkerült, arról szól, hogy amennyiben Tőkés László indult volna, ők támogatták volna. Persze, hát mit is mondhattak volna mást, a szándékuk nem az volt, hogy a földbe döngöljék tiszteletbeli elnöküket, hanem az, hogy ne juttassák egy újabb alelnöki mandátumhoz. Ha valaki (pl. egy sajtófőnök) azt hiszi, hogy a magyar delegáció udvarias válasza bármire is bizonyíték, akkor nem ezen a világon él, nem tudja, hogy működik a politika világa. A németek válaszáról nincs tudomásom, késik, kíváncsian várom mit fognak mondani.
Epilógus
2010. június 9-én az RMDSZ európai parlamenti képviselői nyilatkozatban üdvözölték Tőkés László alelnöki tisztségbe való megválasztását. Most sajnálattal vesszük tudomásul, hogy az RMDSZ választási listáján képviselői mandátumot nyert társunk, aki igaz, hogy nem vesz részt a két romániai magyar párt mindennapi életében, de megőrizte tagságát a Szövetségben, nem viszi tovább az alelnöki teendőkkel járó terhet.
Megújuló RMDSZ – a világhálón is
„Modern és vonzó design, átlátható struktúra, gazdag, változatos tartalom – talán ezek azok a sajátosságok, amelyek leginkább jellemzik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség új honlapját, az rmdsz.ro oldalt” – jelentette be ma Kolozsváron Kovács Péter főtitkár.
A mától új arculattal jelentkező információs portál nemcsak külalakjában, hanem tartalmában is jelentősen frissült, bővült. „Az oldal számos olyan hírt, adatot szolgáltat, amelyek átláthatóbba teszik a Szövetség struktúráját, működését, közelebb hozza mindazokat, akik ennek keretei között dolgoznak nap mint nap” – fogalmazott a főtitkár. Elmondta, hogy a portál – többek között – folyamatosan bővülő, átfogó adtabázist tartalmaz az RMDSZ vezető politikusairól: személyes adatokkal, fotókkal ellátott önéletrajzok révén ismerheti meg mindenki jobban őket.
A megújult oldal interaktív felületet is képez. „Lehetőséget nyújtunk mindenkinek arra, hogy a hírek, anyagok tartalmát kommentálja, ezekhez saját véleményt, megjegyzést fűzzön. Mindemellett a párbeszédnek, az építő jellegű vitának, az erdélyi magyar közösségben megfogalmazódó kérdések megválaszolásának is teret biztosítunk: egy-egy politikusunk fog válaszolni a hozzá intézett kérdésekre, elsőként erre Kelemen Hunor szövetségi elnök vállalkozik. Hozzá december 9-ig lehet kérdéseket intézni” – tudtuk meg Kovács Pétertől.
Az új portál mindemellett megteremti annak lehetőségét, hogy mindazok, akik szeretnének beiratkozni a Szövetségbe, ezt könnyen, gyorsan, akadálymentesen megtegyék. „Az új tagjelölteknek két opciót biztosítunk: élhetnek az új Alapszabályzat által bevezetett e-tagság lehetőségével, de választhatnak egy másik utat is: a honlapon megadják adataikat, és a lakhelyük körzetében működő RMDSZ iroda képviselője felveszi velük a kapcsolatot” – magyarázta a Szövetség főtitkára.
Kovács külön kiemelte az oldal multimédiás tartalmát: számos fotó, videó gazdagítja a portál tartalmát, az egyes eseményekről szóló beszámolókat. „Mától a portál magyar, román és angol nyelvű oldala is elindult” – összegzett a politikus.
Átlátható, érthető és kiszámítható a Bethlen Gábor Alap támogatási rendszere…
… legalábbis ezt mondják azok, akik majd a pénzt osztják. A Magyar Állandó Értekezlet múlt heti ülésén elfogadásra került a nemzetpolitikai és pénzügyi kritériumokat tartalmazó támogatási rendszer, amely alapján pontozással rangsorolják a határon túli szervezetek részéről érkező pályázatokat. A MÁÉRT ülésén kizárólag az RMDSZ részéről hangzott el kifogás, mert szerintünk túlságosan általánosak a kritériumok, teljes mértékben az elbírálóra van bízva, hogy egy-egy témakörben minimum vagy maximum pontot adnak. Határidőre elküldtünk egy részletes javaslatrendszert, amely átlátható, érthető és kiszámítható elbírálási elemeket tartalmaz, azonban ezek nem jelentek meg a magyar kormány illetékes szervének az előterjesztésében.
Lássuk melyek azok a kritériumok, amelyeket figyelembe fog venni a három tagú, kizárólag politikusokból álló bizottság:
- az intézmény tevékenysége kiemelten hozzájárul a hosszú távú nemzeti érdekek megvalósításához;
- az intézmény hatékony szerepet vállal a külhoni magyar közösségek megmaradásának, identitásának erősödésében, fejlődésének szolgálatában;
- az intézmény központi szerepet vállal az adott régió közösségének életében;
- az intézmény tevékenysége jelentősen hozzájárul az anyanyelv megőrzéséhez, ápolásához;
- az intézmény kiemelkedő szerepet vállal a magyar nemzeti kultúra, oktatás, a tehetséggondozás és/vagy a tájékoztatás szolgálatában;
- az intézmény tevékenysége és fejlesztése kiemelkedő szerepet játszik a különböző autonómiaformák gyakorlati működtetésében, illetve az autonómia-törekvések megvalósításában;
- az intézmény elősegíti a Kárpát-medencei magyar nemzetrészek közötti határon átnyúló együttműködéseket.
A legjópofábbnak az autonómiáért folytatott “tevékenység és fejlesztés” kritériumot tartom. A MÁÉRT ülésen is elmondtam: számomra teljesen természetes, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács maximumot kap az autonómiáért való küzdelem tekintetében, azonban ha egy másik szervezet minden nap kikiáltja az autonómiát a kolozsvári Mátyás téren, akkor harcol vagy sem az autonómiáért? Tevékenysége 1 vagy 10 pontot ér? Mert valóban aktív, de autonómia attól még nem lesz!
A helyettes államtitkár asszony válaszában elmondta: az RMDSZ javaslata nem az előterjesztett, táblázatba foglalt kritériumokra vonatkozott, és csak akkor lehetett volna figyelembe venni, ha új táblázatot készítenek…
A MÁÉRT ülés másnapján az RMDSZ szövetségi elnökének felvetésére Orbán Viktor miniszterelnök elmondta: mindenkit megnyugtat, az elbírálás nem lesz részrehajló.
Akkor jó!
