Románia 16 éven aluli gyerekeket felsorakoztató jégkorong válogatottjában három gyerek megvert egy negyediket. A három magyar volt, a negyedik román, az eset pedig december elsején, Románia nemzeti ünnepén történt. E miatt “természetesen” kirobbant egy médiacirkusz, ami odáig fajult, hogy a román állam egyik hivatalos intézménye, az Országos Diszkriminációellenes Tanács is vizsgálódik az ügyben.
Elítélem a verekedést, elítélem az etnikai konfliktusokat. De! A jégkorong egy kemény, férfias sport. Aki ezt nem bírja elmegy curlingozni, azt is jégen játsszák, korong is van benne. Sőt, több is, hogy jusson mindenkinek, ne kelljen megküzdeni érte. Nem telik el úgy hokimeccs, hogy legalább egy-két kemény összemenés meg ne történjen, egyáltalán nem ritka, amikor komoly verekedések alakulnak ki. Az alábbi filmen (a 45. másodperctől) a hagyományos amerikai-orosz barátság jeleit láthatjuk:
Még egyszer hangsúlyozom: elítélem a verekedést, elítélek minden fajta etnikai konfliktust. De! Minden sportban, és minden ifjúsági csapatban vannak úgynevezett beavató büntetések. A legfiatalabb, a leggyengébb, vagy éppen a legfrissebb csapattárs átesik egy beavatón, ami fizikai büntetéssel jár. Mindenki kibírja, aztán mindenki nagyon élvezi, amikor a “másik oldalon” állva aktívan részt vehet a procedúrában. A vizes törülközővel való verés az egyik ilyen “szertartás”.
Elítélem a verekedést, elítélem az etnikai konfliktusokat. De! Nem szeretem, amikor lerománoznak, és kiborulok, amikor ezt magyarba’ teszik. Elhiszem, hogy a három magyar gyerek sem ujjongott örömében, amikor románnak nevezték őket. Miért nem lehet megtanulni, hogy mi nem magyarul beszélő románok vagyunk, hanem román állampolgárok, és a magyar nemzet tagjainak tartjuk magunkat? Nem olyan nehéz ez!
Nem jó dolog, hogy Alfréd, István és Ákos megverte Cosmint. Nem ököllel kell megoldani egy ilyen konfliktust. Az viszont röhej, hogy bármilyen csatornára kapcsol az ember belebotlik ebbe az esetbe. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács pedig elveszti a súlyát, ha ilyesmit komolyan vesz…
“Miért nem lehet megtanulni, hogy mi nem magyarul beszélő románok vagyunk, hanem román állampolgárok, és a magyar nemzet tagjainak tartjuk magunkat?” Ezzel tökéletesen egyetértek, de az is elképzelhető, hogy a melldöngetős székely gyerekek nem tudják, tudták ezt románul elmondani, ami azért elvárható. Mindkét félnek tudatosítania kellene azt, hogy mi magyarok Romániában élünk, és mindkettő kellene ehhez alkalmazkodjon. A román ne románozza le a magyarokat, a magyaroknak pedig legyen annyi esze, hogy megtanuljanak románul.
Ennek az esetnek az eltúlzása persze ettől még röhej, de ahogy Tánczos Barni mondta, mindkét fél részéről olyan szavak hangzottak el, amelyek az olimpiára készülő csapat öltözőjében megengedhetetlenek.
Sajnos sokan szekelyfoldon arra biztatjak a fiatalsagot, hogy ne tanuljon meg magyarul.
Sajnos sokan az egyetemen arra büszkék, hogy nem tudnak románul. És nem mind hokisok:)
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács pedig elveszti a súlyát,
ha ilyesmit komolyan vesz…
Asztalos Csaba
az Országos Diszkriminációellenes Tanács
RMDSZ-es elnöke is-
(http://www.rmdsz.ro/profil/asztalos-csaba)
RMDSZ belső cirkusza ez?
Főtitkári blogosdorgálás elnök úrnak.
Kapóra jött a hokibox figyelemelterelésnek.
Bár az RMDSZ sikerpropagandájában ritkán kerül szóba,
az igazi gond az új tanügyi törvénnyel az a gond,
hogy beszűkíti az anyanyelven tanulás esélyét.
Ehhez képest eltörpül a történelem és földrajz terén elért engedmény.
Sajnos az iskolatáska sem lett könnyebb, csak igéretek szintjén.
(http://sk-szeretemkolozsvrt.blogspot.com/2011/12/az-ordogbe-is-nagyon-nehez-idoszak.html)
Kedves Kovács Péter!
Te román vagy elsősorban, mert a Román államot szolgálod, csak a neved magyar, tehát másodrendű magyar vagy. Tiszta?! Világos?! Meg kell szünj gyávaságoddal, vagy változtass!
Köszönöm kedves Veress Judit, hogy az identitásomra vonatkozó kijelentésekkel segítesz magamra találnom.
akármennyit is gondolkodtam, erre értelmiségi választ nem tudok adni.
egyszerűen orbitálisan ócska hozzászólás, kedves Judit!
üdv, egy másodrendű magyar a 2 millióból.
p.s. ha leteszem a magyar állampolgársági esküt, akkor egyből elsőrendű leszek? alig várom h egy szinten lehessek Önnel! feltételezem, hogy ön elsőrendű magyar…
Nekem van egy hipotézisem arra, hogy miért is románoznak minket a magyarországiak… köztudott, hogy a “táposok” szeretnek mindent rövidíteni, és nehezükre esik kimondani valaminek a teljes nevét, ezért lesz a romániai magyarból román. Mert egyszerűbb kimondani. Ennél többet kár belegondolni.
A Diszkriminációellenes Tanács hivatalból való fellépését pedig helyeslem, habár nem hiszem, hogy némi 16 éves lurkókkal bármit is tudnak kezdeni. Gondoljunk csak bele, hogy ha a Tanács nem lépne minden etnikai konfliktusra, akkor nem kezdenék-e piszkálni Asztalost kettős mérce miatt?! Szerintem azonnal.
Viszont jogilag nagyon megkérdőjelezhető a beavatkozás. A tanács hivatalos oldalán ( http://www.cncd.org.ro/noutati/Comunicate-de-presa/Autosesizare-cu-privire-la-incidentul-petrecut-in-vestiarul-echipei-nationale-de-hochei-Under-16-a-Romaniei-130/ ) a 2000. évi 137. sz. kormányrendelet ( http://www.apdr.ro/pdf/OG137_2000.pdf ) két cikkelyére (2. és 15.) hivatkoznak az indoklásban.
Ugyan beleesik az adott eset a diszkrimináció fogalmába (megsértették az emberi méltóságát) – 2.cikkely 1.bekezdés, a 15. cikkely egyáltalán nem mérvadó, hiszen az oktatáshoz (beleértve a sportedzéseket) való HOZZÁFÉRÉS kapcsán történő diszkriminációra vonatkozik.
Magyarán, ha az etnikai hovatartozása nem vették volna fel a keretbe a gyereket, akkor lenne szó diszkriminációról.
Esetünkben pedig erről szó sincs, épp ellenkezőleg, a román gyerek örülhet, hogy helyett kapott a tehetséges székely gyerekek között a keretben és nem is tették ki, annak ellenére, hogy lerománozta a székely gyerekeket.
Van egy olyan hipotézisem,miszerint a (Romániához képest) határontúli magyar testvérek azért románoznak le minket, mert könnyebb kimondani, mint azt, hogy romániai magyar. Mert ugyebár köztudottan szeretnek mindent rövidíteni a beszédben – lustaságból vagy trendiségből, változó…
Másrészt, ha nem lépett volna a Diszkriminációellenes Tanács hivatalból, akkor Asztalost kettős mérce gyakorlásával vádolta volna a média, ez egészen biztos.
Jogászként viszont igencsak furcsállom, hogy épp egy olyan cikkelyre hivatkozik a Tanács a közleményében ( http://www.cncd.org.ro/noutati/Comunicate-de-presa/Autosesizare-cu-privire-la-incidentul-petrecut-in-vestiarul-echipei-nationale-de-hochei-Under-16-a-Romaniei-130/ ), amelynek semmi köze az esetünkhöz.
A szóban forgó 15. cikkely a 137/2000-es kormányhatározatból ugyanis az oktatáshoz való diszkriminációmentes HOZZÁFÉRÉSre vonatkozik.
Magyarán akkor jöhetne szóba, ha pl. az edző nem vette volna be a román gyereket a keretbe, arra hivatkozva, hogy meg akarja tartani a csapat színmagyarságát.
Szóval, nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen döntésre juthat a Tanács, ha egyszer jogilag kifogásolható a fellépésük.